Archive for the ‘Egyéb’ Category

Sziasztok,

Megint visszatértem a no.1 személyes projektemhez (mintha 1 percre is elhagytam volna…) és röviden leírom, hogy mi történt az építkezés felügyelet építésellenőrzésén.

Két hete kaptam egy levelet a korábbi lakóhelyemre, amit menetközben értékesítettem, de még az új lakók nem költöztek be, mert nem fizették ki a legutolsó vételárrészletet, a Budapesti Közigazgatási Hivataltól, hogy építésfelügyeleti ellenőrzést kívánnak tartani a családi házam építkezésén.

Mit mondjak: meglepődtem, és el kezdtem érdeklődni, hogy “miért lehet ilyet kapni” magánépítkezésen. Gondoltam én mindenre: feljelentett a szomszéd mert nem köszöntem neki, valamelyik vállalkozó akivel nem tudtunk 100% barátságban elválni az jelentett fel, …., vagy csak egyszerűen a munkájukat végzik az ellenőrök.

Több a szakmában dolgozó tervezővel, építésvezetővel, ellenőrrel beszélgetve azt szűrtem le, hogy az építésfelügyelőknek is van évi normájuk, amit ellenőrzésben teljesíteni kell, és válság lévén a “nem családi” építkezések száma kevesebb mint évekkel ezelőtt, ezért elérkezett az a pillanat amikor kénytelenek családi építkezéseket is meglátogatni. Ez szerintem tendencia is lesz, ami önmagában üdvözlendő, hiszen ha az elvet nézzük az építkező szakma megtisztulhat a szélhámosoktól és kóklerektől, mert olyan építtetőket fognak a megrendelők keresni akiknek “papírja” van, engedélye, korrektül vezeti a nyilvántartásokat stb. Mindez igaz is lehetne egy “nyugateurópai” típusú társadalomban ….  de ne keseregjünk, mert ezzel nem jutunk 1-ről a 2-re.

Nézzük mit is írtak elő az ellenőrzendők között és mit ellenőriztek valójában:

1. terveknek való megfelelés – elkérték az összes elkészült tervet és alapvetően az engedélyezési tervhez képest megmértek helyiség méreteket, adatokat, de mivel a méretek centire egyeztek, pár mérés után más területen keresgéltek.

2. elkérték az összes szerződést (mivel műszaki ellenőröm van, több vállalkozóval dolgoztatok, nincs generál kivitelezőm – adtam nekik egy teljes dossziét) – de azt, hogy pontosan mit ellenőriztek nem tudom – amit biztosan tudok, hogy a tervezőkkel való szerződésekre rákérdeztek, a tervező, műszaki ellenőr, és pár kivitelező jogosultságát megnézhették, mert a jegyzőkönyvben rögzítésre került. Én előkészítettem az alábbiakat: szerződés, a felelős műszaki vezető jogosultságát igazoló irat (vagy kaptam a kivitelezőtől, vagy a mérnöki kamara oldaláról letöltöttem), a kivitelező cég e-cegjegyzek-ből letöltött cégkivonatát mellékeltem, teljesítési igazolásokat, számlákat.

3. a műbizonylatokat (megfelelőségi nyilatkozat, ÉMI/ÉME engedély) elkérték és átlapozták – minden anyagra amit a tüzépeken vettem elkértem (erre nem igazán voltam előzőleg felkészülve, mert minden anyaghoz nem kértem a számlával, habár elvileg adnia kellene a kereskedőnek), beton, beton vas, faanyag, tégla, cserép, szigetelések, stb.. Amire igazán kíváncsiak voltak az a beton megfelelőségi nyilatkozat és hogy van-e mellé csatolva szállítólevél, ugyanis ebből megítélhető, hogy a beton szakszerűen lett-e felhasználva…… Gondolom alapvetően rendben lehettem, mert sokat nem időztünk a kérdésen.

4. Építési naplók – no itt részletekbe mentünk – mindegyiket átnézték, több apró pontatlanságra hívták fel a figyelmet, és habár úgy gondolom, hogy a kivitelezők korrektül vezették a naplót, az ellenőrzésen az alábbiakat fontosnak tartják: 1. Minden nyilvántartási lap ki legyen töltve; 2. Minden bejegyzésnél szerepeljen: Létszám – bontásban is, időjárás, hőmérséklet 3x mérve, aláírás; 3. Ne legyenek üres sorok; 4. Ha van műszaki ellenőr a bejegyzései – szignója.

5. Bejárás – bejárták az épületet és nálam alapvetően az építész megoldásokat firtatták mint pl. áthidalók elhelyezése, alátámasztása, válaszfalak rögzítései (drótozás, szegelés), tetőszerkezet rögzítései (ácskapcsók, befogó párok, szelemenek kapcsolódásai). Nem mindenhol kaptam 100%-ot – találtak hibákat, de összességében azt mondták, hogy jó technológiai megoldások kerültek alkalmazásra.

Remélem rövid összefoglalómmal tudtam segíteni, támpontot nyújtani azoknak akik ilyen ellenőrzés elé kerülnek, ha kérdés van bátran írjatok, megpróbálok válaszolni, segíteni. Mióta lefutott az ellenőrzés, az ismerettségi körömben 2 emberkénél is ellenőriztek, elmondtam tapasztalataim.

Sziasztok,

Nos, mivel a PM témakört a blogbejegyzések szintjén hanyagoltam az utóbbi időben, mint említettem egy más szakmába sikerült bepillantást nyernem, ezért úgy gondoltam, összefoglalom lassan, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttem az építőiparban, természetesen annak családi ház építési vonatkozásában.

Nem arról akarok írni, hogy milyen “rossz” tapasztalataim vannak, mert egy részről sok kellemes tapasztalatom van, jó emberekkel ismerkedtem meg, bár kétségtelen, hogy vannak olyan negatív sztereotípiák, amik igazaknak tűnnek. Tehát szeretném veletek megosztani projektmenedzsment szempontból a tapasztalataimat, amelyek folyamatosan bővülnek.

Ebben a posztban összeszedtem pár olyan “alapigazságot” amit én személyesen szűrtem le, mint az építőiparhoz nem értő laikus megrendelő:

1. Projektvezetőként megtanultam, hogy szakmai vezetőre szükség van egy projektben, mert a konkrét szakmai ismeretek hiányában megvezethető vagyok a projektkivitelezés technológiáját tekintve. Természetesen az alapvető ökölszabályok működnek, de fontos a szaktudás. Az építkezés során is teljesen igaz a megállapítás, sőt hatványozottan igaz. Az anyagismeret hiánya olyan döntési alternatívák elé állíthat, amit nem vagyok képes megítélni. A kivitelezési technológiák ismeretének hiánya meggátol abban hogy felismerjem, hogy egy javasolt megoldás, azért választandó mert a megrendelői érdekeimmel egyezik, vagy mert az egyszerűbb, olcsóbb kivitelezést teszi lehetővé.

Tanulság: szükség van egy műszaki ellenőrre, aki független a kivitelezőtől, az én érdekemben el tud látni a döntések meghozatalához szükséges információkkal, időben. Készültem erre, de utólag be kell látnom, hogy szerencsém is van, mert olyan emberrel dolgozok együtt aki jól kommunikál és érti, hogy miért, milyen információra van szükségem, ezért a döntések nem vakrepülések, hanem ismerem az ellenérveket is, így nyugodtan tudom a kockázatvállalási hajlandóságomnak megfelelően az árszintet kordában tartani (ha valakit érdekel szívesen megadom az elérhetőségét).

2. Vállalkozóként mindig van egy olyan célom, ami a megrendelő célrendszerében nincs benne: profitot kell az adott projekten termelni. Ez ugyanígy van az építőiparban is. A nehézséget az jelenti, hogy hogyan lehet kiszűrni azt, hogy valaki tsztességes hasznot termelve jó minőségű munkát végezzen az építkezésen.

A megoldás két dologban rejlik:

Ad 1. Az építőiparban ismert eljárás szerinti versenyeztetés (külön hangsúlyozom, hogy nem az amit az IT-ban megszoktunk, hanem egy “építőiparra jellemző” versenyeztetés). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ebben jártas műszaki ellenőrrel kell nekivágni a kiválasztásnak. Nagyon sok fejfájástól kímél meg.

Megj. célszerű a tervezés utolsó fázisaiban bevonni a műszaki ellenőrt (tudom, hogy plussz 100e-s nagyságrendről beszélünk), hogy terv véglegesítésénél olyan információkat kapjunk a tervezőtől ami alkalmas versenyeztetésre, és belekerüljenek olyan szakmai szempontok amire esélyünk sincs gondolni.

Ad 2. Nincs nagy különbség az építtetők között (arra gondolok, hogy a közel azonos árkategóriában, korrektül kivitelezők), vannak a fix emberei akik mindig vele dolgoznak és mindenki olyan emberekkel is dolgoztat akik egy egy technológiai feladatnál segítenek. Ezen utóbbiak napi, vagy heti szinten vannak fizetve, tehát a hét végén lehet, hogy nem látja a vállalkozó sem többet az emberét, mert más munkát vállal ami 500 ft-al többet ad naponta. Ezek az emberek nem érzik magukénak sem a megrendelő céljait, sem a vállalkozó céljait, így egyetlen lehetőség van arra, hogy megfelelő munkavégzésre szorítsa a vállalkozó őket, ha egész napos felügyeletet ad mellé. Tapasztalatom, hogy olyan vállalkozót kell választanai, aki vagy maga, vagy építésvezetőjén keresztül napi folyamatos jelenléttel irányítja a munkát.

Egyelőre ennyi, folyt. köv.

Boldog Nőnapot, minden kedves Hölgy olvasómnak.

Olvasgatva a blogokat, felfigyeltem egy új okosságra. A PM blog- és szak-írók egy része nem PM-ként határozza meg magát, hanem exkluzív kategóriaként PMOT-nek. Hoppááá…… a kérdés nyilvánvaló, mi a “szösz” az a PMOT?

Project Manager On Twitter

Kész….. Megálltam…. Gondolat….nézzük meg mi az a twitter és mire használják ezek az exkluzív arcok.

Regisztráltam a Twitteren, nézegettem, nézegettem, aztán megállapítottam, hogy látom, de nem értem. Ha egy olyan reklámot nézek, ami állítólag vicces, jópofa, de nem értem, vagy szerintem béna, blőd azt szoktam mondani: nem tartozom én a reklám célcsoportjába.

Teljesen ez az érzésem a Twitterrel kapcsolatban is. Gondoltam, megnézem miket tesznek azok akiknek blogjuk van, olvasom is néha őket, nyilván a cyber törzsfejlődés magasabb szintjén járnak mint én, valamit csak el lehet lesni tőlük. El is lestem, de okosabb nem lettem.
Két féle PMOT-t találtam (csak 15-20-at néztem meg, tehát nagy valószínűséggel tévedhetek is):
1-es számú: havonta kilök magából egy tweet-et – van 400-500 követője, velem együtt online vagy 50…. Legutolsó tweetje januári 2 sor, nézzem meg a blogját!!! HOPPÁ .. ittvan az okosság.
2-es számú: 5-10 percenként ontja magából a tweet-eket – van 2-3ezer követője, online 500… a tweetjei 1-2 sor és kvázi felolvas twitteren valamelyik módszertani szakirodalomból!!! HOPPÁ2..ez is mekkora okosság.

Van még mit tanulnom, de egyelőre a Twitter-t kihagyom, majd egyszer ez is lehet, hogy az életem része lesz, addig nem leszek PMOT!