Tavalyi év második felében kezdtem neki a Global Project Management Survey – projektmenedzsment felmérés eredményének kivonatos bemutatásába, a számomra érdekes eredmények ismertetésébe. Ezt folytatom ebben a cikkben, illetve összegzem azokat a szubjektív véleményeket amit a kiértékelés során tettem.

Szó volt az általános PM megközelítésről, a kutatás eredményeiről a projektmenedzsment fontosságáról régiónként, PM minősítés gyakoriságáról és fontosságáról szintén régiós bontásban.

Amiről még nem esett szó az a projekt munkával -, a szervezettel – való kapcsolat, az egyéni és szervezeti tudás (kompetencia) projekt sikerrel való összefüggéseiről.

A projekt siker és a projektjellemző elemek egymásra hatását vizsgálva a nem „Nyugat Európa és fejlett országok” eredményeket vizsgálva az eredményt az alábbi diagram foglalja össze:

Érdekes figyelni a Kelet Európai eredményekre ahol a sikeres projektek környezetet leegyszerűsítve az alábbiak szerint írhatnánk le:

-         A hibákat jól tűri

-         Nagyon erős felsővezetői támogatással rendelkezik

-         Nem fontos, hogy szabványok alkalmazásra kerüljenek

-         Legfontosabb tényező a bizalom

-         Alapvetően központosított végrehajtás legyen

-         Elfogadott a nemek közti egyenlőtlenség

Úgy gondolom az eredmények különösebb magyarázatot nem igényelnek, autoriter jellegű vezetési környezethez vagyunk szokva, sokat hibázunk, ezért fontos hogy bízzanak bennünk, mert szakmailag nem vagyunk a csúcson és a szabványokat (számomra jól tervezett, ellenőrzött folyamat) „jó esetben” csak részben tudjuk/akarjuk követni.

A projekt menedzsment és a projekt, mint stratégia megvalósítási eszköz fontossága szempontjából a felmérés eredményei:

A Kelet Európai eredményekre koncentrálva ismételten, megállapítható, hogy a projektek fontossága ebben a régióban a legalacsonyabb így nyilván az elfogadottsága is hasonlóan alakulhat, a stratégiára való hatása is a legalacsonyabb. Kellemetlen de megállapítható, hogy ez a régió a legelmaradottabb „projekt” témában, az okait nem feltétlenül szükséges keresni, történelmünk részben választ ad erre, de ugyanakkor egy jelentős „fejlődési potenciál” van előttünk, ami miatt érdemes pl. ezt a blogot is írnom. J

A sikerre ható legfontosabb egyéni képességek és szervezeti tudás

A sikert meghatározóan befolyásoló tényezők keresésénél több modell jellegű előfeltételezésből indultak ki a felmérést készítők, pl. hogy az egyéni képességeket két nézetben lehet értelmezni, az első „hogyan látjuk magunk”, a másik nézet, hogyan értékeljük mások egyéni képességeit, valamint a szervezeti tudásnál egyszerűsítéssel élve az volt az előfeltételezés, hogy a szervezet leírható 3-3 jól mérhető „hard” jellemzővel és puha „soft” jellemzővel.

A feltárt egyéni képességek:

A fentiek értelmezésre szorulnak, szerintem úgy kell értelmezni, hogy a projekt sikerre ható legfontosabb személyes képességek vezetőképesség „leadership” és a tapasztalat. A vezetőképességet a projekt tagok oldaláról vizsgálták, értem ez alatt azt, hogy az adott tag hogyan látja az adott vezetési stílus hatékonyságát a projekt sikerességéhez viszonyítva. Így általánosan megállapítást nyert, hogy a karizmatikus vezetési stílus minden régióban és minden projekt típus esetén letéteményese a sikernek.

Szervezeti tudás hatása a projektsikerre

A puha „soft” tényezők:

-         szervezeti elkötelezettség (lojalitás)

-         felsővezetői támogatás

-         munkahelyi légkör (bizalom)

Ezen tényezők megjelenése semmilyen meglepetést nem hordoz, mivel ezek általában az ilyen jellegű felméréseken „jól teljesítenek”. Ami számomra meglepő, hogy a legfontosabb tényező a bizalmi légkör. Megnézve az alábbi ábrán furcsa számomra, hogy megelőzi a felsővezetői támogatást (habár minimális a különbség), mert saját méréseim szerint Magyarországon a felsővezetői támogatás hiánya az egyik legfontosabb kudarc tényező a projekteken.

A jól mérhető „hard” tényezők

-         Erőforrás (szervezeti erőforrások: pénzügyi, szakértő)

-         Projekt Menedzsment Szervezet (PMO)

-         Szabványosítás

A rendelkezésre álló erőforrásoknál a mennyiség mellett fontos a rendelkezésre álló szakértelem illeszkedése a projekt jellegéhez, a PMO mint sikertényező úgy értendő, hogy a PMO szervezeti tudástranszfer szerepe van felértékelve mint olyan központi szervezeti elem, amely a projekten felgyülemlő tudást (amely fontos a szervezet számára) átviszi a szervezetbe és képessé teszi a szervezetet a siker megismétlésére. A szabványosítás elsősorban a projekt végrehajtással kapcsolatban lévő szabványok alkalmazását jelentik (úgy PM, mint a projekt termék jellegére tekintettel) és ez a felmérés szerint a projekt minőségre van hatással.

— a szubjektivitás tetten érhető, remélem, még 1 cikk erejéig visszatérek erre a témára —

Forrás: www.ebs-siie.de

2 Responses to “Projektmenedzsment felmérés 2010 – második rész”

  • akocsis szerint:

    Érdekes felmérés.
    Az érzéseim az eredményekkel kapcsolatban vegyesek – inkább az ellenkezőjét hinném el, mint amit az ábra mutat. Most nem vitatni akarom a felmérés eredményét, de rámutatnék néhány pontra:

    - No blame culture helyett inkább az ellenkezője jellemző szerintem. Nagyon könnyen mutatunk ujjal a hibára és a felelősre. Az angolszász országokra kevésbé jellemző a “bűnös” pellengérre állítása.
    - Erős felsővezetői támogatás helyett inkább az jellemző, hogy “fejétől bűzlik a hal”
    - Legfontosabb tényező a bizalom – miközben nem bízunk senkiben. Nem bízunk az ügyfélben, a beszállítóban, a többi menedzserben, a főnökünkben, a beosztottainkban.
    - Nemek közötti egyenlőség: érdemes megnézni, hogy az egyik legegyenlőbb hely – a felmérés szerint – az arab/iszlám világ. Ezzel a felmérés minősítette saját magát.

  • pm szerint:

    Szia,

    Egyetértek veled, de ne tévesszük szem elől, hogy a sikeres projektet jellemző “szervezeti tényezőkről”, körülményekről beszélünk, ahogyan azt egy kelet európai projektmenedzser látja. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a tényezők megvannak, csak azt, hogy ezeket aki ebben a környezetben van nagyon fontosnak találja, talán, mert ahogy azt írtad ezek nincsenek meg, így felértékeljük ezek hatását. Azt sem tudjuk, hogy akik értékelték azok sikeres projekteken keresztül, vagy bukott projekteken keresztül látják a tényezőket.

    Lehet, hogy nem fogalmaztam elég akkurátusan a cikkben….

    A nemek közti egyenőtlenség elfogadása számomra azt jelenti, hogy kelet eurpában ez nem annyira fontos mint az összes többi, a felmérés ezen eredményét bemutató országban, mert ott sokkal fontosabb a nemek egyenlősége. Itt érzem az iszlám világgal kapcsolatos anomáliát, hiszen európaiként úgy gondolnám, hogy egy iszlám világbeli iszlám férfi projektvezető ezt a kérdést elbagatelizálja, és mégsem. Magyarázatként arra tudok gondolni, hogy európaiak vezetnek ott projektet és ők regisztráltak be a felmérésre, számukra nagyon “durván” szembeötlő az aránytalanság, ezért vesz fel szélsőértéket a tényező.

    PM

Leave a Reply