Posts Tagged ‘felmérési eredmény’

A “social media”  azaz közösségi média egy olyan fogalomkör amely minden IT közeli szakmába is begyűrűzött már, szerte a világban, és amelynek a szakmai munkához kapcsolódó használatát a különböző oktatási intézmények napirendre tűzték. Legalább is tőlünk nyugatabbra biztosan, magyarországi tapasztalataim nincsenek ezzel kapcsolatban.

Mi is ez valójában?

wikipédia szerint: A közösségi média egy médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi interakciókon keresztül szórják szét. A közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki annak érdekében, hogy a média monológokat (egy a sokhoz) átalakítsa dialógusokká (sok a sokhoz). Elősegíti a tudás-demokráciát, mialatt tartalom befogadókból tartalom szerkesztővé alakítja az embereket.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_m%C3%A9dia

Hogyan lehet a közösségi médiát felhasználni a projektmenedzsment-ben?

Nem egyszerű válaszolni erre, főleg úgy, hogy gyakorlati tapasztalat a környezetemben kevés van erre vonatkozóan, ezért megpróbáltam “mások tollával ékeskedni”, természetesen a hivatkozások feltüntetésével. Kezdjük is egy 2011-es felméréssel az arras People-től, amelyben összehasonlították a különböző közösségi média csatornák használatát (személyes és projektmenedzseri szerepkörben):

A bal oldalon a személyes használat, míg a jobb oldalon a PM munka támogatására használt közösségi média csatornák összehasonlítása azt mutatja, hogy gyakorlatilag a Magyarországon elterjedt (szerintem) csatornák (iwiw, Facebook, fórumok, blogok, azonnali üzenetküldök, Twitter, Webinar – webes oktatás) közül a PM munkában a fórumok (20%), az azonnali üzenetküldők (20%) és a webes oktatás (webinar – közel 20%) a gyakoriak, amik szerintem Magyarországon is használtak. A Linkedin az egyetlen aminek célja és használata jelentősen eltér a nálunk ismert és használt csatornáktól. Talán lehet mondani, hogy szakmai kapcsolati hálózat építésére kevésbé, de használt a Facebook, ill. iwiw egyes szolgáltatásai. Nem vagyok Linkedin felhasználó ezért nincs összehasonlítási alapom arra vonatkozóan, hogy mennyire használható, mennyire helyettesíthető egy Facebook-al…, a wiki szerint “üzleti hálózat” ( forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_szoftver)

A felmérés eredményeit tovább ismertetve arra a kérdésre, hogy a munkahelyen mennyire van “helye” a közösségi média csatornáknak és milyen szerepet töltenek be, az alábbi eredmény született:

Nincs magyarországi adatom arra vonatkozóan, hogy mire használjuk – munkakörülmények közt -, személyes tapasztalatom alapján a kommunikációs eszköz (azonnali üzenetküldés) tájékozódás (fórumok, blogok) és az oktatás (podcast, webinar) lehetnének a táblázatban – ebben a sorrendben, de biztos vagyok abban, hogy olyan típusú hálózati tőke nem épül mint a LinkedIn, vagy csak kevés kivétel esetében (ezt is inkább a nemzetközi szinten mozgó szakértők körében gondolom).

Nem egyszerű megítélni, sőt a szakma fejlődését elősegítő – jellemzően a közösségi média eszközeit használó szakértők sem azonosan, egyértelműen ítélik meg a használhatóságát, előnyeit, de mindenképp olyan témakörről van szó amely mindenkit foglalkoztat. Egy részről minden szakértő “érzi” v. “érti” a saját szakterületén ennek a lehetőségeit, pl. más dimenziója érhető el az ügyfeleknek, érdekelteknek, olvasóknak stb., más részről a gyakorlati alkalmazása és “aprópénzre” fordítása még a nálunk nyitottabb és fejlettebb vállalati kultúrákban sem bevált gyakorlat.

Álljon itt pár vélemény a közösségi média hasznáról:

Lindsay Scott az Arras People -től: “ It’s interesting for me social media is – okay there’s a number of different kind of tools of which you can use but I think the end game for me is that it’s the tools that allow you to network, meet other project managers, but also share knowledge and, you know, various links to bits of information that you wouldn’t normally find, which in turn allows people to develop themselves …”. ”We always say and we all know that project management, the most important part is communication, so there are certain tools available and it’s just another way to help you communicate in your project, because your project, for example, is going to have different audiences.”

Elizabeth Harrin a pm4girls blog szerzője: I think social networking, …, social media in a term does mean different things to different people and for me social networking is a subset of social media and the networking side of things is where you use on-line technology to connect with other people ….”

forrás: http://www.pm4girls.elizabeth-harrin.com/2010/12/social-media-and-project-management-a-waste-of-time/

pm

Tavalyi év második felében kezdtem neki a Global Project Management Survey – projektmenedzsment felmérés eredményének kivonatos bemutatásába, a számomra érdekes eredmények ismertetésébe. Ezt folytatom ebben a cikkben, illetve összegzem azokat a szubjektív véleményeket amit a kiértékelés során tettem.

Szó volt az általános PM megközelítésről, a kutatás eredményeiről a projektmenedzsment fontosságáról régiónként, PM minősítés gyakoriságáról és fontosságáról szintén régiós bontásban.

Amiről még nem esett szó az a projekt munkával -, a szervezettel – való kapcsolat, az egyéni és szervezeti tudás (kompetencia) projekt sikerrel való összefüggéseiről.

A projekt siker és a projektjellemző elemek egymásra hatását vizsgálva a nem „Nyugat Európa és fejlett országok” eredményeket vizsgálva az eredményt az alábbi diagram foglalja össze:

Érdekes figyelni a Kelet Európai eredményekre ahol a sikeres projektek környezetet leegyszerűsítve az alábbiak szerint írhatnánk le:

-         A hibákat jól tűri

-         Nagyon erős felsővezetői támogatással rendelkezik

-         Nem fontos, hogy szabványok alkalmazásra kerüljenek

-         Legfontosabb tényező a bizalom

-         Alapvetően központosított végrehajtás legyen

-         Elfogadott a nemek közti egyenlőtlenség

Úgy gondolom az eredmények különösebb magyarázatot nem igényelnek, autoriter jellegű vezetési környezethez vagyunk szokva, sokat hibázunk, ezért fontos hogy bízzanak bennünk, mert szakmailag nem vagyunk a csúcson és a szabványokat (számomra jól tervezett, ellenőrzött folyamat) „jó esetben” csak részben tudjuk/akarjuk követni.

A projekt menedzsment és a projekt, mint stratégia megvalósítási eszköz fontossága szempontjából a felmérés eredményei:

A Kelet Európai eredményekre koncentrálva ismételten, megállapítható, hogy a projektek fontossága ebben a régióban a legalacsonyabb így nyilván az elfogadottsága is hasonlóan alakulhat, a stratégiára való hatása is a legalacsonyabb. Kellemetlen de megállapítható, hogy ez a régió a legelmaradottabb „projekt” témában, az okait nem feltétlenül szükséges keresni, történelmünk részben választ ad erre, de ugyanakkor egy jelentős „fejlődési potenciál” van előttünk, ami miatt érdemes pl. ezt a blogot is írnom. J

A sikerre ható legfontosabb egyéni képességek és szervezeti tudás

A sikert meghatározóan befolyásoló tényezők keresésénél több modell jellegű előfeltételezésből indultak ki a felmérést készítők, pl. hogy az egyéni képességeket két nézetben lehet értelmezni, az első „hogyan látjuk magunk”, a másik nézet, hogyan értékeljük mások egyéni képességeit, valamint a szervezeti tudásnál egyszerűsítéssel élve az volt az előfeltételezés, hogy a szervezet leírható 3-3 jól mérhető „hard” jellemzővel és puha „soft” jellemzővel.

A feltárt egyéni képességek:

A fentiek értelmezésre szorulnak, szerintem úgy kell értelmezni, hogy a projekt sikerre ható legfontosabb személyes képességek vezetőképesség „leadership” és a tapasztalat. A vezetőképességet a projekt tagok oldaláról vizsgálták, értem ez alatt azt, hogy az adott tag hogyan látja az adott vezetési stílus hatékonyságát a projekt sikerességéhez viszonyítva. Így általánosan megállapítást nyert, hogy a karizmatikus vezetési stílus minden régióban és minden projekt típus esetén letéteményese a sikernek.

Szervezeti tudás hatása a projektsikerre

A puha „soft” tényezők:

-         szervezeti elkötelezettség (lojalitás)

-         felsővezetői támogatás

-         munkahelyi légkör (bizalom)

Ezen tényezők megjelenése semmilyen meglepetést nem hordoz, mivel ezek általában az ilyen jellegű felméréseken „jól teljesítenek”. Ami számomra meglepő, hogy a legfontosabb tényező a bizalmi légkör. Megnézve az alábbi ábrán furcsa számomra, hogy megelőzi a felsővezetői támogatást (habár minimális a különbség), mert saját méréseim szerint Magyarországon a felsővezetői támogatás hiánya az egyik legfontosabb kudarc tényező a projekteken.

A jól mérhető „hard” tényezők

-         Erőforrás (szervezeti erőforrások: pénzügyi, szakértő)

-         Projekt Menedzsment Szervezet (PMO)

-         Szabványosítás

A rendelkezésre álló erőforrásoknál a mennyiség mellett fontos a rendelkezésre álló szakértelem illeszkedése a projekt jellegéhez, a PMO mint sikertényező úgy értendő, hogy a PMO szervezeti tudástranszfer szerepe van felértékelve mint olyan központi szervezeti elem, amely a projekten felgyülemlő tudást (amely fontos a szervezet számára) átviszi a szervezetbe és képessé teszi a szervezetet a siker megismétlésére. A szabványosítás elsősorban a projekt végrehajtással kapcsolatban lévő szabványok alkalmazását jelentik (úgy PM, mint a projekt termék jellegére tekintettel) és ez a felmérés szerint a projekt minőségre van hatással.

— a szubjektivitás tetten érhető, remélem, még 1 cikk erejéig visszatérek erre a témára —

Forrás: www.ebs-siie.de

Sziasztok,

Pár hete adták ki a tanulmányt a Global Project Management Survey – projektmenedzsment felmérés eredményéről, melyben személy szerint én is részt vettem, és érdekes megállapításokat tesznek, ami miatt engem kimondottan érdekelt, az, hogy a regionális különbségekre is megpróbáltak rávilágítani, több kevesebb sikerrel.

A tanulmányt a napokban próbálom feldolgozni és a részletekkel több rövidebb cikkben jelentkezem.

A tanulmány fókuszterületei (amire a regionális megbontás érdekes) a mai cikkben:

A projekt munka jellemzői

Általános PM megközelítés

Projektmenedzsment fontossága

Projektek fontossága

PM minősítés gyakorisága és fontossága

PM minősítés

A szubjektív értékelésére az információknak a következő cikkben térek ki.

Forrás: www.ebs-siie.de

A mai téma sokkal szélesebb kört érintő aktualitás. Az Arras People angol cég immár 4. éve vizsgálja a brit projektmenedzsment szakma különböző sokakat foglalkoztató kérdéseit. Ebben a cikkben a 2009 elején kiadott jelentésből dolgozok fel pár érdekes eredményt, a következőben pedig a 2010-ben megjelentből.

A 2009-es Project Management Benchmark elnevezésű felmérés legfontosabb célja volt annak kiderítése, hogy hogyan hat a projekt menedzsment közösségre a válság, hogyan változtatja meg a szereplők elvárásait, várakozásait. Három rendszeres témát is kiemeltem, az egyik a projekt irodák előnyei, a másik a ledolgozott munkaórák száma, a harmadik a projektmenedzsment szakmában dolgozók fizetése.

A válság leginkább a szerződéses partnereket érintette, a munkavállalók helyzetükből adódóan kevésbé érintettek,  de a válság ezen a területen is érezteti hatását:
• 47%-a a szerződéses szakértőknek látja úgy, hogy a projektek számossága csökkent 2008-ban
• a teljes munkaidőben foglalkoztatott PM munkavállalók aránya 7.5%-al csökkent (58%-ról 50.5%-ra)
• Rövidültek a projektszerződések időtartamai
• 38%-a a válaszadóknak romló körülményeket lát, 27%-a változatlan feltételeket remél, és csak 6.5% bízik a piac pozitív irányú elmozdulásában.
• 60%-a a válaszadóknak gondolja úgy, hogy a verseny fokozódni fog a saját piaci szegmensében.

PMO – előnyök
A feltett kérdés: Egy Projekt menedzsment iroda milyen előnyöket nyújt számodra, miben támogatja munkádat? A megkérdezettek olyan szervezetben projekteken dolgozó kollegák akik nem a PMO szervezetéhez tartoznak. A válaszok alapvetően pozitívak, mindössze 14%-a a válaszadóknak mondta azt, hogy számára semmilyen előnyt nem jelent a PMO. Legfontosabb segítségnek az adminisztrációs támogatást, és a “hogyan is csináljuk, hogy jó legyen”-t jelölték meg a válaszadók.
Arra a kérdésre, hogy a szervezet számára milyen előnyökkel jár egy iroda, a következőket a legjellemzőbbek:
• 46% Egy közös platform a projektek teljesítéséhez és irányításához
• 22% Független – “felülnézet” a projektek és programok tevékenységére
• 19% Konzisztens információ forrás a döntéshozatalhoz

Munkaidő – előírás
Magyarországon van egy olyan nézet, hogy mi ellentétben a nyugati országokkal, nagyon sokat dolgozunk, túlórázunk. Az EU Parlament a brit PM szakmára nézve is kötelezővé tette a 48 órás munkahét bevezetését (munkaidőbe nem számít bele az utazás!). A feltett kérdés arra vonatkozott, hogy a fenti derogáció eltörlése megváltoztatta-e a munkaszokásokat, tekintettel a briteknél is uralkodó nézetre, miszerint a brit PM szakértők többet dolgoznak EU-s társaiknál. A válaszadók szerint ez nem változtatta meg jelentősen a szokásokat, miszerint: 14%-a az alkalmazotti státuszú projekt menedzsereknek több mint 48 órát dolgozik, és 17%-a az összes projekt menedzsernek tesz ugyanígy.

Munkavállaló – vagy szerződött fél?
Minden évben vizsgálja az ArrasPeople a projektmenedzserek “boldogulását” különbséget téve a munkavállaló és a szerződött partner közt. A válság egyértelműen erősebben érintette a szerződött partnereket:
- rugalmasabbak, könnyebben meg lehet szüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyukat
- a megítélésük (bizalmi index) mindkét típus esetén ugyanakkora
- a díjazás változásában a munkavállalók állnak jobban 2008-ban (49%-a szerződött feleknek nem sikerült díjat emelni, míg ez az arány a munkavállalóknál 27%; pontosan 2x annyi azon szerződött PM-ek száma akiknek 10%-al vagy többel kellett csökkenteni a díjazásukon)

PM Díjazás – 2008-ban Egyesült Királyság
A Projektmenedzserek díjazását sok szempont szerint csoportokra bontva vizsgálják. Szektoronként, szakmai gyakorlat, minősítés, nem, stb., de általánosítva a szerződött PM-ek  40%-a nettó 100.000 – 150.000 Ft-os napidíj sávban van. Alkalmazottaknál ez a sáv a nettó 10.000 – 15.000 Ft-os napidíjat kapja. Ez utóbbi nem tartalmazza a bónuszt – prémiumot, amely átlagosan 8-15%-a a nettó napidíjnak.
Átszámítva megállapítható, hogy egy szerződött PM szakértő havonta 2-3 millió Ft-nak megfelelő fontot tehet zsebre, míg egy alkalmazott alapfizetése nettó 300 – 400 ezer Ft-nak felelhet meg, amelyhez hozzáadódik évente 500 – 600 ezer Ft-nyi prémium.