Posts Tagged ‘nemzetközi’

A “social media”  azaz közösségi média egy olyan fogalomkör amely minden IT közeli szakmába is begyűrűzött már, szerte a világban, és amelynek a szakmai munkához kapcsolódó használatát a különböző oktatási intézmények napirendre tűzték. Legalább is tőlünk nyugatabbra biztosan, magyarországi tapasztalataim nincsenek ezzel kapcsolatban.

Mi is ez valójában?

wikipédia szerint: A közösségi média egy médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi interakciókon keresztül szórják szét. A közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki annak érdekében, hogy a média monológokat (egy a sokhoz) átalakítsa dialógusokká (sok a sokhoz). Elősegíti a tudás-demokráciát, mialatt tartalom befogadókból tartalom szerkesztővé alakítja az embereket.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_m%C3%A9dia

Hogyan lehet a közösségi médiát felhasználni a projektmenedzsment-ben?

Nem egyszerű válaszolni erre, főleg úgy, hogy gyakorlati tapasztalat a környezetemben kevés van erre vonatkozóan, ezért megpróbáltam “mások tollával ékeskedni”, természetesen a hivatkozások feltüntetésével. Kezdjük is egy 2011-es felméréssel az arras People-től, amelyben összehasonlították a különböző közösségi média csatornák használatát (személyes és projektmenedzseri szerepkörben):

A bal oldalon a személyes használat, míg a jobb oldalon a PM munka támogatására használt közösségi média csatornák összehasonlítása azt mutatja, hogy gyakorlatilag a Magyarországon elterjedt (szerintem) csatornák (iwiw, Facebook, fórumok, blogok, azonnali üzenetküldök, Twitter, Webinar – webes oktatás) közül a PM munkában a fórumok (20%), az azonnali üzenetküldők (20%) és a webes oktatás (webinar – közel 20%) a gyakoriak, amik szerintem Magyarországon is használtak. A Linkedin az egyetlen aminek célja és használata jelentősen eltér a nálunk ismert és használt csatornáktól. Talán lehet mondani, hogy szakmai kapcsolati hálózat építésére kevésbé, de használt a Facebook, ill. iwiw egyes szolgáltatásai. Nem vagyok Linkedin felhasználó ezért nincs összehasonlítási alapom arra vonatkozóan, hogy mennyire használható, mennyire helyettesíthető egy Facebook-al…, a wiki szerint “üzleti hálózat” ( forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_szoftver)

A felmérés eredményeit tovább ismertetve arra a kérdésre, hogy a munkahelyen mennyire van “helye” a közösségi média csatornáknak és milyen szerepet töltenek be, az alábbi eredmény született:

Nincs magyarországi adatom arra vonatkozóan, hogy mire használjuk – munkakörülmények közt -, személyes tapasztalatom alapján a kommunikációs eszköz (azonnali üzenetküldés) tájékozódás (fórumok, blogok) és az oktatás (podcast, webinar) lehetnének a táblázatban – ebben a sorrendben, de biztos vagyok abban, hogy olyan típusú hálózati tőke nem épül mint a LinkedIn, vagy csak kevés kivétel esetében (ezt is inkább a nemzetközi szinten mozgó szakértők körében gondolom).

Nem egyszerű megítélni, sőt a szakma fejlődését elősegítő – jellemzően a közösségi média eszközeit használó szakértők sem azonosan, egyértelműen ítélik meg a használhatóságát, előnyeit, de mindenképp olyan témakörről van szó amely mindenkit foglalkoztat. Egy részről minden szakértő “érzi” v. “érti” a saját szakterületén ennek a lehetőségeit, pl. más dimenziója érhető el az ügyfeleknek, érdekelteknek, olvasóknak stb., más részről a gyakorlati alkalmazása és “aprópénzre” fordítása még a nálunk nyitottabb és fejlettebb vállalati kultúrákban sem bevált gyakorlat.

Álljon itt pár vélemény a közösségi média hasznáról:

Lindsay Scott az Arras People -től: “ It’s interesting for me social media is – okay there’s a number of different kind of tools of which you can use but I think the end game for me is that it’s the tools that allow you to network, meet other project managers, but also share knowledge and, you know, various links to bits of information that you wouldn’t normally find, which in turn allows people to develop themselves …”. ”We always say and we all know that project management, the most important part is communication, so there are certain tools available and it’s just another way to help you communicate in your project, because your project, for example, is going to have different audiences.”

Elizabeth Harrin a pm4girls blog szerzője: I think social networking, …, social media in a term does mean different things to different people and for me social networking is a subset of social media and the networking side of things is where you use on-line technology to connect with other people ….”

forrás: http://www.pm4girls.elizabeth-harrin.com/2010/12/social-media-and-project-management-a-waste-of-time/

pm

Az előző cikk gondolatmenetét folytatva a projekt menedzsment és a projekt, mint stratégia megvalósítási eszköz témában felmérteket részletezve a jelen blog és saját szakmám, gyakorlatom szempontjából:

Kelet Európára vetve vigyázó szemeinket két pontra hívnám fel a figyelmet a projektmenedzsment szabványok használata a szervezetnél be van vezetve és működik nagyon jellemző a projektekre, míg a megelégedettség a PM szabványokkal nagyon alacsony. Ha ebből a két értékből indulunk ki, akkor vannak szabványok bevezetve, de nem vagyunk elégedettek vele, ami jelentheti, hogy nem a megfelelő szabványokat használjuk, vagy nem jól használjuk a szabványokat. Az elsőre a válasz az, hogy a szabványok nem rosszak, hiszen a többi fejlettebb régióban nincsenek ilyen méretű különbségek (talán Latin Amerikában van Kelet Európához hasonló helyzet), tehát ha más lehetőség nem merül fel, akkor rosszul használjuk a PM szabványokat. Ez figyelmet érdemel.

A probléma megoldására, részben ebből a felmérésből választ kapunk, ha ugyanezen diagramon a „Tanulságok levonása mennyire része a projektjeinknek” kérdést nézzük, amire a válaszadók átlaga Kelet Európában közepes, de ez az összes résztvevő arányában a második legalacsonyabb, az számomra azt jelenti, hogy a projekt zárás után vissza kell térnünk a pozitív és negatív tanulságokra. A projekt tanulságok vállalati szervezetbe történő visszavezetésére energiát kell fordítani, erre rendszert kell kidolgozni. Ezért is fontos egy jól működő, felsővezetői támogatást élvező PMO kialakítása.

Nézzünk a gyakorlati része mögé a fentieknek. Milyen eszközöket használunk a módszertanból, mit nem használunk? Ebből talán arra is választ kaphatunk, hogy mire kell ráerősítenünk, hiszen amit használunk azzal nem vagyunk elégedettek. A mellékelt ábrán látható az eszközök használata:

Koncentráljunk ismét Kelet Európára, a legalacsonyabb értékekre, illetve a legnagyobb negatív értékű eltérésekre a Nyugat Európai átlagtól:

-          Sablonok (Template) alkalmazása: -20 az eltérés

-          Eljárások (Method) alkalmazása: -15 az eltérés

-          Other (RACI mátrix, oktatás): a legalacsonyabb

A két szélső értéket emelném ki: Template-k használata – miért alacsonyabb ez? – mert a tanulási folyamat hiányzik, kevesebb a visszacsatolás, a sikeres dolgokat nem ültettük vissza a gyakorlatba, a felesleges dolgokat nem „gyomláltuk” ki a rendszerből; kinek kellene ezt végezni? – ez egyértelműen PMO felelősség kellene legyen.

Other kategóriából két eszközt emeltem ki: oktatás – ez a fentiekre rímel (megerősítve érzem saját érvelésem J), RACI mátrix – felelősségek, számon-kérhetőség bevezetése a projektjeinken, ha ismerjük a projekt szervezetet, előre megtervezzük a feladatokat mellé tenni nem egy nagy feladat, de ha az előző kettő nem ismert, vagy nem terveztünk elég részletesen nem tudjuk mellé tenni. A felelősség vállalási kedvről nem értekeznék külön, mindenki tapasztalhatja saját projektjein.

— vége —

A felmérés vérehajtása, eredményeinek bemutatása: forrás www.ebs-siie.de 

A felmérés eredményeinek értelmezése, szubjektív vélemény megfogalmazása: forrás PM

Tavalyi év második felében kezdtem neki a Global Project Management Survey – projektmenedzsment felmérés eredményének kivonatos bemutatásába, a számomra érdekes eredmények ismertetésébe. Ezt folytatom ebben a cikkben, illetve összegzem azokat a szubjektív véleményeket amit a kiértékelés során tettem.

Szó volt az általános PM megközelítésről, a kutatás eredményeiről a projektmenedzsment fontosságáról régiónként, PM minősítés gyakoriságáról és fontosságáról szintén régiós bontásban.

Amiről még nem esett szó az a projekt munkával -, a szervezettel – való kapcsolat, az egyéni és szervezeti tudás (kompetencia) projekt sikerrel való összefüggéseiről.

A projekt siker és a projektjellemző elemek egymásra hatását vizsgálva a nem „Nyugat Európa és fejlett országok” eredményeket vizsgálva az eredményt az alábbi diagram foglalja össze:

Érdekes figyelni a Kelet Európai eredményekre ahol a sikeres projektek környezetet leegyszerűsítve az alábbiak szerint írhatnánk le:

-         A hibákat jól tűri

-         Nagyon erős felsővezetői támogatással rendelkezik

-         Nem fontos, hogy szabványok alkalmazásra kerüljenek

-         Legfontosabb tényező a bizalom

-         Alapvetően központosított végrehajtás legyen

-         Elfogadott a nemek közti egyenlőtlenség

Úgy gondolom az eredmények különösebb magyarázatot nem igényelnek, autoriter jellegű vezetési környezethez vagyunk szokva, sokat hibázunk, ezért fontos hogy bízzanak bennünk, mert szakmailag nem vagyunk a csúcson és a szabványokat (számomra jól tervezett, ellenőrzött folyamat) „jó esetben” csak részben tudjuk/akarjuk követni.

A projekt menedzsment és a projekt, mint stratégia megvalósítási eszköz fontossága szempontjából a felmérés eredményei:

A Kelet Európai eredményekre koncentrálva ismételten, megállapítható, hogy a projektek fontossága ebben a régióban a legalacsonyabb így nyilván az elfogadottsága is hasonlóan alakulhat, a stratégiára való hatása is a legalacsonyabb. Kellemetlen de megállapítható, hogy ez a régió a legelmaradottabb „projekt” témában, az okait nem feltétlenül szükséges keresni, történelmünk részben választ ad erre, de ugyanakkor egy jelentős „fejlődési potenciál” van előttünk, ami miatt érdemes pl. ezt a blogot is írnom. J

A sikerre ható legfontosabb egyéni képességek és szervezeti tudás

A sikert meghatározóan befolyásoló tényezők keresésénél több modell jellegű előfeltételezésből indultak ki a felmérést készítők, pl. hogy az egyéni képességeket két nézetben lehet értelmezni, az első „hogyan látjuk magunk”, a másik nézet, hogyan értékeljük mások egyéni képességeit, valamint a szervezeti tudásnál egyszerűsítéssel élve az volt az előfeltételezés, hogy a szervezet leírható 3-3 jól mérhető „hard” jellemzővel és puha „soft” jellemzővel.

A feltárt egyéni képességek:

A fentiek értelmezésre szorulnak, szerintem úgy kell értelmezni, hogy a projekt sikerre ható legfontosabb személyes képességek vezetőképesség „leadership” és a tapasztalat. A vezetőképességet a projekt tagok oldaláról vizsgálták, értem ez alatt azt, hogy az adott tag hogyan látja az adott vezetési stílus hatékonyságát a projekt sikerességéhez viszonyítva. Így általánosan megállapítást nyert, hogy a karizmatikus vezetési stílus minden régióban és minden projekt típus esetén letéteményese a sikernek.

Szervezeti tudás hatása a projektsikerre

A puha „soft” tényezők:

-         szervezeti elkötelezettség (lojalitás)

-         felsővezetői támogatás

-         munkahelyi légkör (bizalom)

Ezen tényezők megjelenése semmilyen meglepetést nem hordoz, mivel ezek általában az ilyen jellegű felméréseken „jól teljesítenek”. Ami számomra meglepő, hogy a legfontosabb tényező a bizalmi légkör. Megnézve az alábbi ábrán furcsa számomra, hogy megelőzi a felsővezetői támogatást (habár minimális a különbség), mert saját méréseim szerint Magyarországon a felsővezetői támogatás hiánya az egyik legfontosabb kudarc tényező a projekteken.

A jól mérhető „hard” tényezők

-         Erőforrás (szervezeti erőforrások: pénzügyi, szakértő)

-         Projekt Menedzsment Szervezet (PMO)

-         Szabványosítás

A rendelkezésre álló erőforrásoknál a mennyiség mellett fontos a rendelkezésre álló szakértelem illeszkedése a projekt jellegéhez, a PMO mint sikertényező úgy értendő, hogy a PMO szervezeti tudástranszfer szerepe van felértékelve mint olyan központi szervezeti elem, amely a projekten felgyülemlő tudást (amely fontos a szervezet számára) átviszi a szervezetbe és képessé teszi a szervezetet a siker megismétlésére. A szabványosítás elsősorban a projekt végrehajtással kapcsolatban lévő szabványok alkalmazását jelentik (úgy PM, mint a projekt termék jellegére tekintettel) és ez a felmérés szerint a projekt minőségre van hatással.

— a szubjektivitás tetten érhető, remélem, még 1 cikk erejéig visszatérek erre a témára —

Forrás: www.ebs-siie.de

Sziasztok,

Pár hete adták ki a tanulmányt a Global Project Management Survey – projektmenedzsment felmérés eredményéről, melyben személy szerint én is részt vettem, és érdekes megállapításokat tesznek, ami miatt engem kimondottan érdekelt, az, hogy a regionális különbségekre is megpróbáltak rávilágítani, több kevesebb sikerrel.

A tanulmányt a napokban próbálom feldolgozni és a részletekkel több rövidebb cikkben jelentkezem.

A tanulmány fókuszterületei (amire a regionális megbontás érdekes) a mai cikkben:

A projekt munka jellemzői

Általános PM megközelítés

Projektmenedzsment fontossága

Projektek fontossága

PM minősítés gyakorisága és fontossága

PM minősítés

A szubjektív értékelésére az információknak a következő cikkben térek ki.

Forrás: www.ebs-siie.de

The wise project manager does not spend all his time talking about problems and issues and rushing about trying to fix things. He only speaks when it is necessary and demonstrates what needs to be done by being rather than by doing.

The Way
The poor project manager tries to impress the team and the project stakeholders by talking about what he is doing and boasting of his ability, but it carries little weight. Being dramatic or egocentric neither does any good nor looks good. When they try and force things to happen, those things will go wrong.

When we do the right things by following the Way, we will be rewarded and the right things will happen to us. Thus the wise project manager trusts his team and in turn the team trust him. Reflect and be still, this is the Way. I know this for this is the way of the project manager.

The Tao
Lao Tsu tells us:

To talk little is natural.
High winds do not last all morning.
Heavy rain does not last all day.
Why is this? Heaven and earth!
If heaven and earth cannot make things eternal,
How is it possible for man?

He who follows the Tao
Is at one with the Tao.
He who is virtuous
Experiences virtue.
He who looses the way
Feels lost.
When you are at one with the Tao,
The Tao welcomes you.
When you are at one with virtue,
The virtue is always there.
When you are at one with loss,
The loss is experienced willingly.

He who does not trust enough
Will not be trusted.

Forrás: http://thetaoofpm.blogspot.com/