Posts Tagged ‘Pinto’

 

A modell megalkotásához egy „Projekt visszhang” módszerrel végrehajtott felmérést végeztek projektmenedzserek körében megkérve az érdekelteket, hogy sikeres befejezett projekteket értékelve, adják meg, melyek azok a tényezők, amelyek változtatásával a projektsikeresebb lehetett volna.

A projektcélkitűzés – első kritériumként a célok világos és érthető megfogalmazása állt. Az érthetőség nem csak a projekttagokra értendő, hanem a projektet végrehajtó szervezet szervezeti egységeire is.

A felső vezetés támogatása – a projektek sikerének vagy bukásának legnyilvánvalóbb és legtöbbet tanulmányozott kritériuma. A Pinto és Slevin tanulmány szempontjából a támogatás egyaránt jelenti a projektvezető és az egész projekt támogatását (elegendő erőforrás biztosítása; projektvezetőbe vetett bizalom krízishelyzetekben is)

Projektütemezés – jelenti a részletes és fázisokra bontott projektütemezés szükségességét, mint a siker meghatározóját- a modell olyan értelemben kezeli, hogy megvan-e az a részletezettsége a projektütemezésnek, amely alapján, a nyomonkövetés, és a projekt teljesítés-előrehaladás megítélhető (értendő ez alatt az erőforrás és költség-terveket is)

Ügyfél bevonása – ügyfél alatt értve mindenkit, aki a projekt valamely eredményét használni fogja. Bevonás alatt a potenciális ügyfelek igényeinek felmérését értve. Fontos szempont az ügyfelek meghatározásánál a teljesség biztosítása, és a fontosság meghatározása, hiszen ezek azok az ismérvek, amelyek alapján a siker megítélése mérhetővé válik a projektmenedzser számára.

Személyzet – pontosabban olyan események, problémák, amik a személyzetet érintik, mint felvétel, kiválasztás, oktatás, hiszen a projektfolyamat részei a projekttagok.

Műszaki feladatok – a megfelelően képzett emberek mellett, vagy azt kiegészítve fontos szempont a megfelelő technológia kiválasztása is befolyásolja a projektsikert.

Ügyfél elfogadás – a projekt kivitelezés utolsó fázisára vonatkozik, annak hatékonyságára. Fontos szempont, mert a sikertelen projektek egy részében a projektmenedzserek elkövetik azt a hibát, hogy egy jól tervezett, kivitelezett projekt lezárási fázisára nem koncentrálnak, mert mivel minden rendben ment a projektsikeres.

Ellenőrzés és visszacsatolás – a projekt teljes életciklusában a projektirányítók fele történő információ áramlás és az ellenőrzés sikerrel való korrelálását jelenti.

Kommunikáció – a legfontosabbnak tartott kritériuma a sikeres projektkörnyezet megteremtésének, amely nem csak a projekten belül, hanem a projekt és a befogadó szervezet között is folyamatosan működőképes kell legyen.

Problémamegoldás – általános nézet, hogy minden projektben vannak problémák, amiket meg kell oldani ezért fontos, hogy a tervezésnél olyan folyamatokat, mechanizmusokat építsünk a projektbe, melyek ezt szabályozzák. A modell a problémák kezelésének és előre becsülhetőségének képességét tekinti sikert befolyásoló tényezőnek.

A modell megalkotásánál az alábbiakat vették még figyelembe:

  • A tényezőknek időrendi sorrendisége van és függenek egymástól.
  • A projekt kivitelezéshez kapcsolható tényezők felfűzhetők egy kritikus útra.

A modell tényezőit az alábbi ábra szemlélteti rendszerbe foglalva:

 

A modell előnyei:

A modell lehetővé teszi a projektvezetőnek, hogy folyamatosan, rendszeres időközönként ellenőrizze a projekt állapotát.

100 elemből álló (10 elem tényezőnként) mérési pont került definiálásra, amelyekkel a sikertényezők állapotát lehet megítélni. Ezt később 50-re csökkentették, az átláthatóság és a használhatóság kedvéért.

A modellt lepróbálták és megállapították, hogy a sikeres projektek esetében több mint 60%-os a modell hatékonysága, azaz, a sikerkritériumok szerint megítélt siker és a projekt érdekeltjei által értékelt siker korrelációja elég magas.