Posts Tagged ‘prince2’

Végeztem egy rövid összehasonlítást a Prince2 és a PMBOK korábbi verziójára vonatkozóan, hogy a módszertani leírások mit is mondanak a projektek sikeréről és a projektek kudarcainak okáról. A különböző új megközelítések (Agilis, Program vagy portfólió menedzsment szemszögéből egyelőre nem vizsgálódtam, mert “kvázi dogmatikus” elvekként a két módszertan elterjedtebb, de tervem, hogy ezeket is megvizsgáljam.

A PRINCE2 projektsikerre vonatkozó megállapításai

A jelen cikkben összegyűjtöttem a PRINCE2 ajánlás explicit sikerre vagy kudarcra vonatkozó megállapításait, mely a leírásból kiolvasható.

A PRINCE2 alkalmazza a sikeres projektvezetés alapelveit, melyek az alábbiak:

  • a projekt egy véges folyamat meghatározott kezdettel és véggel,
  • a projekteket a sikeresség érdekében irányítani kell,
  • a projekt melletti valódi elkötelezettséghez a résztvevőknek ismerni kell azt, hogy a projektre miért van szükség, mik a céljai, hogyan érik el a célokat, és milyen felelősségi- és jog-körökkel rendelkeznek.
  • A jól menedzselt projektek siker esélyei megnövekednek

A projekt sikerének feltételei, megállapításai:

  • Hatékony szervezeti struktúra létrehozása
  • A Projekt Irányító Bizottság is felelős a projektsikeréért.
  • A megfelelő és elégséges információtartalommal bíró és részletes tervek alapvető kritériumai a sikeres projekteknek.
  • Ahhoz hogy egy projektsikeres legyen a kockázatokat a projektvezetésnek ismernie, és kezelnie kell.
  • A projektsikerességének megítélésében az első és legfontosabb kritérium az, hogy elérte-e megfelelő minőségű terméket szállított-e le.
  • Kulcs sikerkritériuma minden projektnek, hogy a projekteredmények, termékek, leszállítandók megfelelnek-e a felhasználók minőségi elvárásainak.
  • A sikeres projekteknek a költségkereten, az allokált erőforráskereten és a megállapodott határidőn belül kell befejeződni.
  • A definiált előnyöket el kell érnie a projektnek és a projekteredménynek is.

A projektek kudarcának leggyakoribb okai:

  • Az erőforrások és a tevékenységek megtervezésének és irányításának hiánya,
  • az érdekcsoportok párbeszédének hiányából származó és nem a felhasználói igényeknek megfelelő projekteredmény megjelenése,
  • az idő- és költségkeret hibás becslése, amely költségtúllépéshez és projektkéséshez vezet,
  • nem megfelelő szintű erőforrás-, és tevékenység-, tervezés;
  • az előrehaladás és teljesítmények nem megfelelő rendszertelen ellenőrzése – így a valós helyzet túl későn kerül feltárásra,
  • az elkészülő projekttermékek minőségellenőrzésének hiánya, amely nem megfelelő, vagy nem elfogadható projektteljesítéshez vezet.